Testvérharc – beleavatkozzunk vagy mégse?

Minden anya egy nap belekóstol hasonló szituációba. A gyerekek felnőnek és elkezdenek piszkálódni. Egyik a másikat addig provokálja, amíg az verekedésbe nem fullad. Ezt követi az ordibálás és a sírás, hisz ahogy a szólás is tartja, mindennek sírás lesz a vége. A testvérek közötti viszály gyakran előfordulhat és veszélyes is lehet. Mit tegyünk ilyen esetben? Annak ellenére, hogy az idegszálaidon táncolnak, felteszed magadnak a kérdést, beleavatkozz-e vagy sem? Ez így helyénvaló, nem minden esetben a legjobb beleavatkozni a gyerekek vitájába, ugyanis minden vitának meg van az indítéka.

Idősebb és okosabb

A legtöbb esetben a rivalizálás akkor fordul elő a testvérek között, ha az egyiktől többet várunk el és nagyobbak az igényeink vele szemben. „Te vagy az idősebb, neked kell az okosabbnak lenned, miért nem viselkedsz annak megfelelően? Nézd- az öcséd fiatalabb és mégis tudja. Neked ezt meg kell enned, te vagy az idősebb!“ A gyerekek a szüleik szemében a legjobbak és a legügyesebbek szeretnének lenni, és ha úgy érzik, hogy a szüleik gondoskodásában, dícséreteikben és a szeretetében másokkal kell osztozkodniuk, védekezni kezdenek. A tesvérük bántásával és piszkálásával fejezik ki a védekezésüket. Ez teljesen normális jelenség, ha nem lépi túl a megengedett határt, nincs mitől tartanunk. Viszont vigyáznunk kell, hogy hogyan reagálunk, nehogy féltékenységet váltsunk ki az idősebb gyerekünknél.

Ő miért igen és én miért nem? A féltékenység.

Ahogy már fentiekben említettem, a gyerekek különféle módszerekkel igyekeznek kiharcolni a szüleik szeretetét és figyelmét. A kölcsönös csetepaté hozzátartozik, főleg ha okot is adunk rá. Mint szülő, ugyanazzal a mércével kell néznünk a gyerekeinkre, mégha néhány esetben ez igencsak nehézkés. Már csak azért is, mert minden gyerek más temperamentussal és más potenciállal jön a világra. De mindenekelőtt más természettel. A gyermeki lélek kiszámíthatatlan és még inkább bonyolítja a helyzetet a gyerekek születési sorrendje.

A fiatalabbak ugyanis mindent egyedül szeretnének csinálni, az idősebbek pedig sajnálják, hogy már nem kapnak annyi gondoskodást és figyelmet, mint a fiatalabb testvérek. Rendkívül érzékenyen reagálhatnak a másik testvér dícséreteire.

Szeretlek, de a magam módján

Bizonyos korig a gyerekek csak saját magukra összpontosítanak és nem nyilvánítanak ki empátiát, ami a gondolkodásuk bizonyos kvalitatív fázisával érkezik. Tehát, ha a testvérek szeretik is egymást, néha elfogja őket az az érzés, hogy meg kell mutatniuk önmagukat, a testvérüket pedig a háttérbe kell szorítaniuk. Ezért néha bántsák, néha pedig támogatják egymást. Nekünk figyelnünk kell rájuk, de nem minden esetben kell beavatkozunk a vitáikba. A kölcsönös küzdelem tanítja őket arra, hogyan bánjanak embertársaikkal, tehát a társadalmi viselkedést sajátítják el ilyen helyzetekben.

Mikor avatkozzunk bele?

A pszichológusok is azt javasolják, hogy a gyerekek átlagos vitáiba inkább ne avatkozzunk, mivel utána gyakran várhatják el tőlünk, hogy mi oldjuk meg majd a problémáikat. Ha megtanulják tisztázni a konfliktusokat, az csak a javukra fog válni. Elsajátítják, hogyan határozzák meg magukat a társaik között, hogyan oldják meg a konfliktusokat, hogyan tartsanak tiszteletben másokat. Természetesen más a helyzet, ha a csetepaté véres párbajba fordul.

Mindenesetre gondoskodnunk kell a gyerekek biztonságáról, főként akkor ha a fizikai erőben nagyobb közöttük a különbség. Ha látjuk, hogy a gyerekek a szokásosnál jobban ártanak egymásnak, mindenképp lépjünk közbe. Az esetek többségében úgy ítéljük meg a szituációt, hogy az idősebb testvérnek kell óvatosabbnak lennie és nem szabad ártania a fiatalabbnak, viszont pont ezért gyakran fordul elő, hogy a fiatalabbik testvér többet megenged magának. Minden családban ilyen szituáció másként zajlik, és minden gyerek más. Ugyanakkor nekünk kell felmérnünk a helyzetet és megítélnünk, hogy a gyermekek nem jelentenek-e veszélyt egymásra, és mindezt igazságosan.

Tény és való, hogy a testvérek közötti viták a gyermekek fejlődésében jelentős szerepet játszanak. Ennek köszönhetően tudják bebiztosítani és megvédi a helyüket az életben. A közöttük lévő viszály bármilyen intenzív lehet, az nem azt jelenti, hogy nem szeretik egymást. Aggodalomra nincs okunk, a gyerekek mindent elrendeznek egymás között. Még ha a vitáiktól nem fogunk repdesni, számukra azok ártalmatlanok és jótékony hatásúak.

Olvassa el más cikkeket is:

• Elsőszülött, másodszülött – befolyásolja a gyerekeket a születési sorrend?
• Hogyan kezeljük a dackorszakos méregzsákokat

Tekintse meg a nagy választékot a baba ruházat és baba szükségletek.

Kellemes napot kívánok
www.mimulo.hu